Chapter 1.~ Idegen

Sziasztok!El sem tudom mondani,mennyire örülök a kedves üzeneteknek,és a 4 feliratkozómnak!Köszönöm szépen,hogy még jóval az első rész előtt páran fel is iratkoztatok! :) Ne haragudjatok,de a rész nem lett valami nagy szám,de remélem olvasható.:)
xoxo Fancsi

________________________________________________________________________________

Könnyeim sokadszorra is lezúdultak.Mintha arcom jégpálya lenne,sorra csúsztak le a cseppek,melyek a vállamon találtak végleges nyughelyet.Szipogva kitántorogtam a fehér falú teremből,amit most láttam másodszorra.Váltottam pár szót az orvossal,utána nem tehettem mást,elindultam a kórházból egyenesen haza.Pár kusza könnycsepp az út során ugyan még kicsordult íriszemből,de már valamennyire elfogadtam a tényt,bármennyire is szörnyű.Hiszen,mit tehettem volna mást?
Otthon szépen,lenyugodva átgondoltam a helyzetet,és megszerveztem mindent.Körülnéztem a nappaliban.Mindenhol közös családi fotók,mindegyiken mosoly ül arcunkon.A képen lévő örömtől én is elmosolyodtam,ugyanakkor szomorúan gondoltam arra,hogy ez már csak egy szép emlék,és ilyen már nem lesz többé.Éppen a helyére tettem a felvételt,mikor csengettek.Nem vártam senkit.Nem tudtam ki lehet az,rokon nem lehet,mert az összes távol él Holmes Chapel-től.Kitártam a kaput,amin egy ismeretlen srác lépett be.

-Helló,Li otthon van?-kérdezte kaján vigyorral az arcán.

-Ő,szia.Figyelj,a helyzet az,hogy..-kezdtem,de az ismeretlen félbeszakított.Gondoltam,hogy Liam motoros haverja,mert olyan szerkóban volt.El kellett neki mondanom,hogy a bátyám már nem gyarapítja a halandók táborát.

-Lee gyere már.Tudom,hogy csak szívatsz,de ez rossz vicc haver.Gyere megyünk csajozni!-ordította be röhögve.

-Hallgass már meg!-kiáltottam rá.Kissé megijedtem a hangomtól.

-Na,lökjed.Mi van?-bökte oda pökhendi stílusban.Nem volt szimpi a gyerek.Nem gondoltam,hogy Liamnek ilyen haverjai voltak.

-Liam meghalt!Hajtott a csúszós úton,és nekiment egy fának.-mondtam.

-M-mivan?-kérdezte,és egyből visszafogta az előbb még flegma hangstílusát.

-Jól hallottad!-néztem mélyen a szemébe.A következő kérdése,melyet hozzám intézett,meglepett.

-Gyere velem,most azonnal!-teljes erejéből megragadta a karom,és szinte vonszolt maga után a motorjáig.

-Egyébként még a neved sem tudom.-mondtam,miközben felém nyújtott egy sisakot.

-Louis.-felelte nem túl bőszavúan.-Ha jól vagyok informálva,akkor te pedig...

-Chachi.-segítettem ki,és felpattantam a számomra szokatlan járműre.

-Csak karolj át,és bízd magad rám!-fordult felém egy pillanatra,még mielőtt indultunk volna.

Az út közben végig Louis utasításának tettem eleget,és az indulástól egészen az érkezésig el sem engedtem őt.Végig kapaszkodtam.A célpont egy elhagyatott házikó volt,valahol bent egy erdőben.Észre se vettem,hogy hol vagyunk,mert végig azzal voltam elfoglalva,hogy minél erősebben kapaszkodjak,mert hát fő a biztonság.Louis segített levenni a bukósisakom,majd elindult a házikó felé.Ismét szót fogadtam,és követtem a példáját.Belépve a kuckóba orrom mérhetetlen bűz csapta meg.Körülnéztem,majd egy asztalon megakadt a szemem.Sör,bor,pálinka,csupa hasonló ''egészséges'' ital.

-Ki lakik itt?-kérdeztem Louis felé fordulva,aki azonnal válaszolt.

-Li és én.-felelte,majd egy kis mosoly ült arcára.-De,most már csak én.

-Á,fantasztikus!-feleltem gúnyos mosollyal.Szóval Liam drága ezért nem fáradt haza éjszakánként,mert itt jól bepiált utána szépen csicsikált,nőzött és a többi,és a többi...Ezek után már nem tűnt annyira hihetetlennek,hogy meghalt.Gondolom nem csak a gyorshajtás volt az egyetlen,ami miatt ez bekövetkezett.
_________________________________________________________________________________

Tetszett a rész?Komizz,pipálj és ha még nem tetted,iratkozz fel! :)
xoxo Fancsi