Prológus/Bevezető rész

Sziasztok!Legyetek üdvözölve a blogon!Kisebb átalakítás történt,de ez nem lényeges.Sokkal inkább fontosabb a bevezető rész! :) Jó olvasást!
xoxo Fancsi

A temetőben bolyongva végre megtaláltam azt a sírt,amelyiket látni szerettem volna.Tudom,sokan kérdeznék,hogy mit keres egy tizennyolc éves lány egyedül a temetőben.Egyszerű a válasz.A szüleim pár hónappal ezelőtt egy tragikus autóbalesetben elhunytak,ezzel óriási űrt hagyva szívemben.Senkim sincs,a bátyám az idióta haverjaival iszik és nem mellesleg motorozik.Nem éppen
ilyen egy álomtestvér.
Kezeimet összekulcsolva álltam,és egy imát mormoltam magamban.Éreztem,ahogy pár kusza könnycsepp szánkázik le rideg arcomon.Végül arra eszméltem fel,hogy az összes könny,amit íriszem oly nehezen bírt tartani vízesésként zúdult le.Hevesen verő szívemmel egyre nehezebben szedtem a levegőt.Mivel már nem bírtam szüleim sírjának bámulását,elindultam hazafelé.Éppen az utcánkba fordultam volna be ,amikor hirtelenjében majdnem sokkot kaptam.Már messziről láttam,hogy egy rendőrautó díszeleg a házunk előtt.Heves lépéseket téve gyalogoltam,mire végre megérkeztem.

-Jó napot!Chachi Payne kisasszonyt keresem.-támadott le egy rendőr amint odaértem.

-J-jó napot!Én vagyok az!-feleltem.Vajon mit akarhatnak tőlem?Nem vagyok drogkereskedő,nem vagyok gyilkos,nem vagyok ámokfutó...akkor mégis miért keresnek?

-Találtunk egy holttestet ami megszólalásig hasonlít az ön bátyjáéra.-ez volt az a mondat,ami után egy pillanatig éreztem,hogy leáll a szívem.

-Mi?Mikor?Hol?-kérdeztem könnyeimmel küszködve.

-Nyugodjon meg kisasszony,bekísérjük önt azonosítani a holttestet.

A rendőrkocsiban ülve az agyam megállás nélkül kattogott,és nem bírtam elterelni a rossz gondolataimat.''Talán meg is érdemelte?Hisz annyit piált meg motorozott.Nem is törődött velem'' meg ehhez hasonló kijelentések kavarogtak bennem,egészen addig,míg meg nem érkeztem a terembe,ahol Liam holtan feküdt.Miután egy orvos lehúzta feje felől a takarót,egy hatalmas kő nehezedett szívemre.Nem gondoltam volna,hogy ez megeshet.Csak pár hónapja,hogy a szüleim elvesztettem,most pedig bátyám van a soron?Miért akar kiszúrni velem az élet?Miért nem enged boldogan élni?Miért?